A muskátli zene színrelépése

Az 1980-as évek elején egy új irányzat bukkant fel a lakodalmas zenei műfaj területén. Történt ugyanis, hogy a Bugyi testvérek apjuk ötlete alapján csárdás és cigánydalokat hangszereltek át elektromos hangszerekre. Az új irányzatot jobb ötlet híján a lakodalmas zene helyett, és az attól való megkülönböztetés érdekében elnevezték muskátlinak, mert Vajdaságban (Szerbia északi tartománya 1920 óta) ebből a virágból volt akkor a legtöbb.

A 3+2 együttes ezzel igen nagy port kavart, óriási sikerre tett szert, amelyre a közel másfél millió eladott lemez is utal. Ennek hatására sorra alakultak a régióban a muskátli zenekarok, amelyekben főként elektromos hangszerek kaptak helyet, így az elektromos gitár, basszusgitár,  szintetizátor, ezeken kívül pedig a dob, és esetleg egy hegedű, amely összekötő kapocsként szerepelt az új irányzat és a hagyományos lakodalmas zene között.

Magyaroszágon is igen népszerű volt a muskátli zene, amit ott lakodalmas rocknak neveztek. A muskátli zene közvetlen terjedésének viszont gátat vetett a délszáv háború kirobbanása 1991-ben, ugyanis a hadköteles férfiak nem hagyhatták el az ország (Szerbia) területét. Így Magyarországon a piaci rést az ottani zenekarok próbálták kitölteni, ezek közül legsikeresebbnek Lagzi Lajcsi (Galambos Lajos) bizonyult, aki helyzetet kihasználva komoly népszerűségre tett szert azáltal, hogy a lakodalmas rockot egyre inkább új köntösbe öltöztetve egy újabb irányzatot hozott létre, amelyet az idő múlásával mulatós zenének kezdtek el nevezni.